Komfortindex

Sokszor hallottuk meteorológusoktól azt a mondatot, hogy: ha nem is lesz 25 fok, de legalább annyinak fogjuk érezni.

Hogy lehet az, hogy nem annyinak érezzük a hőmérsékletet, mint amennyit a hőmérő mutat? Bizony, gyakran nem, s ezt akár a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk. Nyáron megtelnek a parkok, az emberek az árnyékos részeken hűsölnek, miközben mérésekkel bizonyítható, hogy nincs jelentős különbség az árnyékos és a napos részek hőmérséklete között. Láthatunk sízőket is, akik pihenés gyanánt egy szál pólóban élvezik a kora tavaszi napsütést, miközben a hőmérő még gyenge fagyot mutat. A motorosok ugyanakkor még nyáron is vastag bőrruhában indulnak útnak. Aki fázott már meg egy kiadós nyári viharban, az tudja, hogy egy (jól rögzített) hőmérőnek ugyan mindegy, hogy milyen erős szél fúj, az emberi szervezetnek azonban távolról sem.

Bizonyos körülményeknél teljesen másképp érezzük az időjárás alakulását, mint amit a meteorológiai műszerek mérnek. Komfortérzetünket környezetünk tulajdonságai határozzák meg, többek között a levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, a szél sebessége a sugárzási hőmérséklet.

A komfortindex megmutatja, hogy az emberek túlnyomó része (90%) aznap átlagosan hogyan fogja érezni magát a szabadban.

A Meteoline-on használt komfortindex-fokozatok:

kánikula
nagyon meleg
meleg
kissé meleg
komfortos
enyhe
hűvös
hideg
nagyon hideg
zimankó
Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!