Hőérzet és hő- stressz

Sokszor szidjuk a meteorológusokat, amikor viszonylag magas hőmérsékletet jósolnak, aztán amikor kimegyünk a szabadba fázunk és nem hisszük el, hogy jól sikerült a prognózis. Nem biztos, hogy az előrejelzés rossz, elképzelhető, hogy olyan időjárási körülmények adódnak, amikor teljesen másképp érezzük az időjárás alakulását, mint amit a meteorológiai műszerek mérnek.

Az ember testhőmérséklete normál körülményeknél körülbelül 37 fokos, de ez napszakonként ingadozik. Belső hőmérsékletünk reggel általában a alacsonyabb, délután magasabb, de ez az ingadozás többnyire 1 foknál nem nagyobb. Ha sportolunk testünk hőmérséklete elérheti a 38-39 fokot, ami még normálisnak mondható. A +10%-os eltérés már magas láznak számít, 41-42 fok pedig már az életünket veszélyezteti, a 43 fok pedig általában halálos kimenetelű. Az állandó testhőmérséklet biztosítja szervezetünk működését, életfolyamataink zavartalan lefolyását.

Szervezetünk igazodik a külső hőmérséklethez és a környezetben lezajló időjárási folyamatokhoz. A szélsőséges időjárás folyamatos meglepetéseket okoz, ma már nem ritka a napi 20 fokos hőmérsékletingást, amely egy egészséges szervezet számára is komoly megterhelést jelent. A testhőmérséklet viszonylagos állandóságát a változó körülmények ellenére is biztosítanunk kell, erre szolgál saját, érzékeny hőszabályozó rendszerünk.

Ha a szervezetünk hideget észlel, kémiai folyamatok révén növeli a hőtermelést. A kellemetlen vacogás mozgatja izmainkat, ezáltal hő termelődik. A belső szervek védelmére az erek összehúzódnak és a vér kevesebb hőt szállít a végtagokba. Nagy hidegben ezért fázik a legjobban lábunk, kezünk. Végtagjaink hőmérséklete akár 10 fokkal is alacsonyabb lehet, mint a többi testrészünk. A hőszigetelésben nagyon fontos a haj és a szőrzet mennyisége is. Vicces, de a testünkön lévő szőrszálak felállításával növelhetjük a közéjük szorult szigetelő légréteg vastagságát. Ahol nincsenek szőrszálak, a szervezet ott is reagál, ennek jól látható jele a libabőr. Meleg hatására az erek kitágulnak, a bőr vérellátása akár a 15-szörösére is nőhet. Ha melegünk van, verejtékezünk, beindítjuk szervezetünk hűtő funkcióját. Az izzadság elpárologtatása a szervezet legfontosabb hűtőmechanizmusa. Nyáron azért javasolt a könnyű, szellős ruha, mert azzal nem gátoljuk a hőleadást. Amíg szabadon izzadunk, a bőrünk hűl és komfortosabban érezzük magunkat. A hőmérséklet emelkedésével, párás, fülledt időben nehéz elpárologtatni az izzadságot, ezért egyre kellemetlenebbül érezzük magunkat.

A testhőmérséklet állandósága csak akkor biztosított, ha a szervezetünk (termikus) egyensúlyban van a környezetével. Amennyi hőt a szervezet megtermel, illetve fölvesz, annyit valamilyen módon le is kell adnia. Ha ez az egyensúly megbomlik, például nagy hőségben az ember képtelen elegendő hőt leadni, akkor a testhőmérséklet emelkedni kezd, s ennek akár halálos következménye is lehet. Hasonlóképpen, ha nagy hidegben testünk sok hőt veszít, a testhőmérséklet csökken, aminek akár fagyhalál lehet a vége.

Szervezetünk hideg és meleg elleni természetes védekezése gyakorlatilag elég szegényes. Technikai vívmányokkal, megfelelő intelligenciával, öltözködéssel azonban szerencsére képesek vagyunk megteremteni azokat a körülményeket, amiben jól érezzük magunkat.

Az emberi hőérzet meghatározása

Hőérzetünket elsősorban a környezetünk tulajdonságai határozzák meg: a levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, a szélsebesség és a sugárzási hőmérséklet. Természetesen az ember a külvilág ingereire tudatosan válaszol (öltözködik, hidegben ugrál, nagy melegben, erős napsütésbe, árnyékba húzódik). Azt meghatározni, hogy milyen időjárási körülményben érezzük jól magunkat nagyon nehéz, hiszen mindenki másképp reagál azokra. Mentális állapotunktól, hangulatunktól is függ, hogy aznap milyennek látjuk az időjárást. Testünk sokféle módon reagál a külvilág ingereire, és az ember tudatos viselkedéssel is segíti a szervezet önszabályozó folyamatait.

A hőérzet indexek több tényezőt vesznek figyelembe, számításba veszik az ember és környezete közötti kölcsönhatásokat. A wind chill-index a szél hűtő hatását mutatja meg. Bőrünk megmelegíti a vele érintkező levegőt, s ez a felmelegített vékony légréteg valamennyire véd a hidegtől. A szél azonban könnyedén elfújja ezt a védőréteget, bőrünknek pedig sok energiájába kerül, hogy újabb rétegeket melegítsen fel. Testünk így egyre több energiát veszít, és egyre jobban fázunk. A wind chill tehát a hőmérséklet és a szél együttes hatását, az ebből fakadó egészségi veszélyt leíró index. Ha például a hőmérséklet -10 fok, de a meteorológusok azt mondják, hogy a wind chill -20, akkor az azt jelenti, hogy - hiába mérnek a műszerek -10 fokot - , azt a szabadban mi emberek úgy fogjuk érezni, mintha -20 fok (mindez szélcsendben) lenne. A wind chill fejlesztésénél a kutatók elsősorban az emberi arc hőveszteségére helyezve a hangsúlyt (a hideg közvetlenül az arcunkat éri), számítógéppel modellezték a hőcsere folyamatokat, majd önkéntesek bevonásával kísérleteztek.

A hőségindexszel a fülledtségérzést próbáljuk kifejezni, itt a hőmérséklet és a légnedvesség a két fontos paraméter. Ahogy növekszik a levegő páratartalma, úgy válik egyre nehezebbé az izzadság elpárologtatása a bőrünkről, ami fokozza a kellemetlen érzést. A hőségindex kutatása során az ember hőháztartását befolyásoló összes tényezőt figyelembe vették.

A jóérzés index megalkotásakor kutatók nemcsak az emberi hőérzetet befolyásoló lehető legtöbb külső és belső tényezővel - a léghőmérséklettel, légnedvességgel, szélsebességgel, sugárzási hőmérséklettel, ruházattal és a szervezet belső hőtermelésével . számoltak, hanem egy klímakamra segítségével több mint ezer ember bevonásával vizsgáltak különböző körülmények között szubjektív komfortérzést is.

Az alkalmazkodás

Az emberi szervezet rövid és a hosszú távon is képes az alkalmazkodásra. Gondoljunk csak a német turistákra, akik a Balatonnál nyaralnak. Amíg mi szabadidőruhában sétálunk a parton, vendégeink már a vízben úszva, élvezettel szelik a habokat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ember tökéletesen alkalmazkodik lakóhelye normális időjárási viszonyaihoz. Ha azonban egy európai ember hosszabb időre a trópusokra kerül, hőcsere folyamatai tartósan megváltoznak. A rövid távú alkalmazkodás, vagyis a szervezet válasza a rendkívüli külső körülményekre a vacogás, didergés, a hőtermelés, az erek gyors összehúzódása. Több napos hidegben tartózkodás esetén a szubjektív hidegérzés csökken. A hideg ellen nem marad más védekező módszerünk a megfelelő öltözködés, a fűtés és egyéb tudatos viselkedés.

A hőség ellen már nem vagyunk ennyire védtelenek. Hőleadó mechanizmusunk, a verejték-elválasztás azonnal bekapcsol és megváltozik az izzadság eloszlása is. A külső, nagyobb testfelületeken többet izzadunk. Néhány nap alatt csökken a verejték (és a vizelet) sótartalma. Ez azért fontos, mert a tiszta víz telítési gőznyomása magasabb a sós víznél, azaz a kisebb sótartalmú izzadság könnyebben párolog, jobban hűti testünket. Nagy meleg hatására általában csökken a szervezet hőtermelése és a szívfrekvencia. Ezek a változások pár nap alatt bekövetkeznek, aztán a hőség elmúltával egy-két hét alatt visszaáll az eredeti állapot.

Az emberek alkalmazkodóképessége különböző, függ a testfelépítéstől és a testtömegtől. A nagy testfelület könnyebben ad le hőt, de a nagy testet mozgatni is kell, emiatt a megtermelt hőmennyiség is nagyobb. Jóval több meleg vért kell pumpálni a végtagokba, hogy ezt a hőt sikerüljön leadni. Ez mindenképpen megterhelő a keringési rendszer számára. Ülő helyzetben nincs lényeges eltérés a túlsúlyos és a normális testfelépítésű emberek komfortérzése között.

Kutatók vizsgálták azt is, hogyan reagálnak a nők és a férfiak a különböző időjárási helyzetekre. A nők érzékenyebben reagálnak a hőségre, gyorsabban ver a szívük, magasabb lesz a vérnyomásuk, mint a férfiaknak, és kevésbé izzadnak. A nők általában jobban bírják a fülledt időjárást, mint a száraz és forró levegőt. A csecsemők és kisgyermekek szervezetének hőszabályozó rendszere még nem elég fejlett, ezért a szülők felelőssége a hőség elleni védelem.

Az alkalmazkodás szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy mikor tör ránk és mennyi ideig tart a hőség. A kutatások azt igazolják, hogy a tavasszal és kora nyáron bekövetkező hőség egészségügyi következményei súlyosak lehetnek, később már jobban bírjuk a meleget, alkalmazkodunk hozzá. A hosszan tartó hőség jóval megerőltetőbb, mint az egynapos melegek, mert ekkor már az éjszaka sem hoz felfrissülést.

Hőségben megfelelő óvintézkedés nélkül napszúrást, hőgutát egyaránt kaphatunk. A napszúrás tünetei: heves fejfájás, émelygés, hányinger, láz, szédülés, fülzúgás. Hőgörcs esetén a kézfej, a lábszár, a lábfej, a comb vagy a kar izmainak ritmusos összehúzódását figyelhetjük meg. Az izmok megkeményednek, feszessé és fájdalmassá válnak. Hőgörcsöt általában a szabadban dolgozók és a sportolók kapnak. Ajánlatos a szervezetünk só pótlása. A szervezet az erős izzadás következtében sok folyadékot és sót veszít. Hányinger, gyengeség, bizonytalanság, fejfájás a szokásos tünetek. Hőguta esetén a vérnyomás hirtelen csökken, a keringési rendszer nem képes elegendő oxigént szállítani az agyba és az ember elájul. A beteget azonnal vízszintes helyzetbe kell helyezni. Súlyos hőguta bekövetkezésekor a test hőszabályozó rendszere felmondja a szolgálatot, nem képes elegendő hőt leadni. A bőr vörös, forró és száraz lesz, a pulzus szaporává válik, a testhőmérséklet 40 Celsius fok fölé emelkedik, a beteg émelyeg, elájul. Még súlyosabb esetekben károsodnak az életfontosságú szervek, a vese, a máj, az agy, s nem ritkán halál is előfordul. Vizsgálatok kimutatták, hogy hőség esetén a halálesetek száma a hőség másnapján a legnagyobb. A hideg okozta halálozás akár 2 hetes késéssel is jelentkezhet, mivel általában közvetett okok (járvány) vezetnek a halálhoz. Általában meredekebben emelkedik a halálozási ráta a meleg stressz hatására. Kor és nem tekintetében főként az idős korosztály a veszélyeztetett, de a nők körében is kimutatható egy kicsivel nagyobb érzékenység. Vizsgálatok kimutatták, hogy a társadalomra az extrém hideg jelenti a nagyobb veszélyt, hőségben általában azok hunynak el, akik valószínű rövid időn belül elhaláloztak volna. Az utóbbi esetben "csak" felgyorsulnak bizonyos folyamatok.

Védekezzünk!
Nagy melegben fogyasszunk sok folyadékot, de olyat, amely nem tartalmaz koffeint, alkoholt vagy nagy mennyiségű cukrot. A nagyon hideg italok csak pillanatnyilag okoznak felüdülést, azonban vigyázzunk, mert könnyen eredményeznek gyomorgörcsöt.

Hőségben tartózkodjunk a hűvös irodában vagy lakásban, ha tehetjük, menjünk légkondicionált helyiségbe. Néhány óra egy légkondicionált helyen sokat segíthet, de a rosszul beállított eszközök arcüreggyulladást is okozhatnak.

Nagy melegben a ventilátor nem sokat ér, felüdülést jelenthet a naponta többszöri langyos vízzel való zuhanyzás. A szabadban viseljünk laza szabású, világos ruhát, széles karimájú sapkát, napszemüveget, mindig legyen nálunk ásványvíz.

Ügyeljünk arra, hogy gyermeket, házi kedvenceket ne hagyjunk az autóba, erre a népszerűtlenségünk ellenére figyelmeztessünk másokat is. A kerti tevékenységeket és a sportot korlátozzuk a reggeli és az esti órákra.

Magyarországon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ad ki hőségriasztást. Minden olyan esetben figyelmeztetik a lakosságot, amikor a várható középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius fokot. Kövessük figyelemmel a riasztásokat!

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!