A klímaváltozás várható egészségügyi hatásai

A kontinensek nagy részén megváltoztak az amúgy természetes körülmények között zajló normális fizikai és biológiai folyamatok. Olvad az óceánok sarki jégtakarója, visszahúzódnak a gleccserek, egyes növény- illetve rovarfajok a sarkok felé terjeszkednek, a növények is korábban virágzanak.

Az emelkedő felszínhőmérséklet a magasabb földrajzi szélességeken, illetve a szárazföldek belsejében nagyobb lesz, mint az óceánok felett és ez a változás jobban befolyásolja majd a hajnali minimum-hőmérsékletet, mint a nappali csúcshőmérsékletet. A globális klímaváltozás természetesen nem csak a hőmérséklet megváltozását jelenti egy adott földrajzi helyen, hanem ezen keresztül sok más meteorológiai paraméter is módosulhat, többek között a csapadék időbeli és térbeli eloszlása is. Növekedhet a csapadékmennyiség az óceánok felett, és csökkenhet a szárazföldek belsejében, különösen az alacsony és közepes szélességek kontinentális éghajlatán és a már egyébként is száraz területeken (pl. Északnyugat-Indiában és a Közel-keleten). A szélsőséges időjárási események gyakorisága várhatóan növekedni fog. Gyakoribbak és intenzívebbek lehetnek a felhőszakadások és az ezt követő hirtelen áradások. Az olyan regionális éghajlati rendszerek, mint a délnyugati monszun, magasabb szélességeket is érint majd. Fenn áll annak a kockázata is, hogy az Észak-Atlanti-óceán Golf-áramlata legyengül, vagy akár le is áll, ha az folyamatosan olvadó jégsapkák vize megzavarja a lassú, a világ óceánjain át tekergő óriási szállítószalag dinamikáját. Emiatt Európa egy kicsit hűvösebbé is válhat, annak ellenére, hogy a Föld többi részén melegedés tapasztalható majd.

Vannak azonban kedvező hatások is, sajnos ezek kisebb mértékűek, mint a kedvezőtlenek. Az enyhébb telek csökkenthetik a téli szívinfarktusok kockázatát hidegebb éghajlatú területeken. A szakértők abban egyetértenek, hogy túlsúlyban vannak a kedvezőtlen hatások. A legszembetűnőbb hatásokat a rendkívül szélsőséges hőmérsékleti viszonyok és a veszélyes időjárási helyzetek indukálják (áradások, trópusi ciklonok, szárazság). Növekedni fog a szennyező anyagok és az olyan allergének száma, mint a gomba spórák és pollenek, melyek az asztma, a szénanátha és egyéb allergiás reakciók kialakulásáért felelősek.
Az ember természetes módon akklimatizálódott, hozzászokott lakóhelyének éghajlatához, illetve annak szélsőségeihez. Azonban minden népcsoport rendelkezik bizonyos fokú "érzékenységgel", mellyel az extrém eseményekre válaszol.
A szélsőséges hőmérsékletekhez, a kimutatások szerint kiugró, napi halálozási minta tartozik, mind a magas, mind a nagyon alacsony hőmérsékletek esetében. Vannak veszélyeztetett kor- és társadalmi csoportok, mint az idősek, a szív- és tüdőbetegek, valamint a városban élő szegényebb társadalmi rétegek.
A hőségnapok hatása csak rövid ideig érzékelhető majd, ahhoz képest, hogy a nagy hidegek hatása akár hetekig is eltarthat. Az alacsony hőmérsékletek okozta halálozás legtöbbször valamilyen légzőszervi megbetegedéssel jár együtt. A nagyon magas hőmérsékletek néhány jól körülírható fiziológiai tünetet okoznak, mint például a hőguta. Nagy melegben a hő stressz olyan érrendszeri problémákat indukálhat, mint a szívinfarktus vagy a stroke. Az idősödő korosztályt jobban megviselik ezek az események, hiszen belső hőszabályozásuk már nem működik tökéletesen, hideg időben vérnyomásuk megemelkedik.

Direkt és indirekt hatások

Kutatók a klímaváltozás egészséggel kapcsolatos hatásait két csoportba különítik el, megkülönböztetnek direkt és az indirekt hatásokat.
Direkt hatások azok, amelyeket közvetlenül az extrém időjárási helyzetek idéznek elő, mint például a hőhullám. Indirekt hatások pedig azok, amikor a környezeti rendszerek változnak meg az időjárás hatására, amely közvetetten befolyásolja az élővilágot. Ilyenek az ivóvíz és élelmiszerek vagy akár az aeroallergének által okozott betegségek.
Egyre több bizonyíték van arról, hogy az éghajlat változásának az emberi egészség szempontjából fontos, kedvezőtlen következményei lesznek.

Világméretekben gondolkozva az alább fő problémákkal kell számolni a jövőben:

  • hőhullámok, árvizek, viharok, aszályok miatt megnövekedett betegség, sérülés, halálozások.
  • alultápláltság és az ebből fakadó megbetegedések növekedése
  • szív- és érrendszeri megbetegedések, hasmenéses és fertőző betegségek gyakoribbá válása.
  • Afrikában a malária kórokozójának szaporodása.

Várható hatások hazánkban

Hőstressz, a hőmérséklet emelkedése

Az emelkedő hőmérséklet hatására bőrkiütés, görcs, kimerültség, fáradékonyság, hőguta léphet fel. A szervezet viszonylag rövid idő alatt, 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a meleghez, a hosszú távú alkalmazkodás azonban évekig is eltarthat. A hőhullámok gyakorisága és intenzitása nagy terhet ró a szervezetre. A Kárpát-medencében a 25°C feletti napi átlaghőmérséklet jelentősen növeli a napi halálozás kockázatát, emelkedik a szívpanaszos betegségek és az általános rosszullét száma. Az biztos, hogy a jövőben emelkedik a hőhullámok száma, de ami ennél is rosszabb hír, hogy annak időtartama is drasztikusan hosszabb lesz. Nagy valószínűséggel növekedni fog a magas hőmérséklettel összefüggő többlethalálozás. Leginkább sérülékenyek a krónikus betegségben szenvedők, a kisgyermekek, a 65 év felettiek csoportja és a szociálisan hátrányos helyzetűek.
A legtöbb hirtelen halál valamilyen szív- és érrendszeri, vagy légzőszervi probléma miatt következik be. A napi maximumhőmérséklet 10 fokos változása az idősebbeknél szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozását nyáron mintegy 3,5%-kal, télen 4,7%-kal növelheti. A minimumhőmérséklet 10 fokos emelkedése pedig szintén ebben a korcsoportban nyáron 14%-kal növelte a szív-érrendszeri halálozást.

A magasabb szélességeken fontos szerepet játszik a hideg elleni megfelelő védelem és társadalmi rétegek időjáráshoz való alkalmazkodóképessége. A hideg időre való érzékenység a melegebb régiókban nagyobb, amit az 1 .C fokos melegedéshez tartozó halálozás százalékával mérnek. A téli halálozásban a 75 éves kor fölöttiek a leginkább veszélyeztetettek, köztük mintegy 30%-os a téli többlethalálozás. Ebben a korcsoportban a többlethalálozásnak a rossz életkörülmények, az elavult fűtésrendszerek használata és más társadalomgazdasági okai lehetnek.

Légszennyezés

A gyakorivá váló hőhullámok idején többször kell majd számolni az úgynevezett nyári szmoggal. A hőhullámokat előidéző időjárási helyzet hozzájárul a levegő romlásához, növeli a földközeli ózont és a szálló por koncentrációját. Az ózon irritálja a szemet, a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja az asztmát és a hörghurutot. A szálló por emelkedése légzőszervi gyulladásokat és köhögést vált ki. A szálló por a tüdőben felszívódva további gyulladásos folyamatokat indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Hőhullámok idején elsősorban az ózonkoncentráció emelkedésére lehet számítani, főként a nagyvárosok peremén. Az időjárás befolyásolja az allergén légköri szennyezők, pollenek transzportját is, és a fűtésből származó fosszilis tüzelőanyagok szennyező anyag koncentrációját. A változó éghajlat tovább növeli az erdő- és bozóttűz kialakulásának kockázatát, amely nagy területre kiterjedő füstszennyezéssel jár, következménye pedig nem csak légzőszervi és látási probléma, de akár égés- és füstmérgezés is lehet.

Az UV-B erősödése - emelkedhetnek a bőrrákos megbetegedések

A klímaváltozás másik közvetlen egészségkárosító hatása az ultraibolya sugárzás (UV-B) növekedése, amely összefügg a bőr rosszindulatú daganatainak és a szürkehályog kialakulásával. Az erős UV-sugárzásnak kitett szervezet immunválasza alacsony és csökkenti a védőoltások hatékonyságát. Ha nem változtatunk napozási szokásainkon a bőrrák szinte "járványszerű" terjedése várható az elkövetkező évtizedben.

Allergiás tünetek szaporodása

Feltételezhető, hogy a klímaváltozással a pollenek által okozott allergiás betegségek gyakorisága növekedni fog. Az időjárás változásának következtében nem csak az allergiás tünetek súlyosbodásával, de az allergiás betegek számának növekedésével is számolnunk kell.
Az átlaghőmérséklet emelkedésével a növények virágzási ideje is kitolódik, a pollenszezon az átlagosnál hosszabb ideig tart majd. A hosszabbra nyúlt pollenszezon és a magasabb koncentráció miatt a szénanáthás tünetek azoknál is felerősödnek, akik korábban enyhe panaszokkal vészelték át ezt az időszakot. Várhatóan egyre több lesz bizonyos pollenekkel szembeni érzékenység. A megduplázódó szén-dioxid mennyiség miatt mintegy négyszeresére nőhet, az igen erősen allergén parlagfű pollenjének mennyisége és más fajok, például a nyírfa pollenkoncentrációja is kedvezőtlenül változhat.
Néhány erős allergenitású, eddig még nálunk nem honos intenzív növényfajok megjelenése, elterjedése is jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet. A hazai időjárás fokozatos felmelegedése és a gyakori enyhe telek hatására egyre melegkedvelőbb növények szaporodnak el. Ezek a növények eddig a mediterrán, szubtrópusi területeken érezték jól magukat. Az olajfa, a ciprus, a platán a mediterrán vidékeken pollenallergén növények. Amennyiben Magyarország éghajlata melegszik, várhatóan ezek és további növények honosodnak majd meg. A parlagfű északi terjedésével számítani lehet arra, hogy olyan országokban is elterjedhet, ahol eddig nem volt jellemző.

Fertőző betegségek

A klímaváltozás minden bizonnyal meg fogja változtatni az egyes fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését. Főként az ízeltlábúak (kullancsok, szúnyogok) és a rágcsálók által terjesztett betegségek, valamint az élelmiszerek és ivóvíz által közvetített fertőzések válnak gyakoribbá. A melegedés kedvezően hat a szúnyogok anyagcseréjére, nő az évenkénti generációk száma, emelkedik a szúnyogcsípési index. Amennyiben a hazai klíma megfelelő lesz a szaporodásukra, megnő annak esélye, hogy az általuk terjesztett betegségek is elterjednek hazánkban.
A kullancsok által terjesztett vírusos és bakteriális fertőzések - Lyme-kór, fertőző agyhártyagyulladás - száma lassan emelkedik, annak köszönhetően, hogy az állatok szaporodási - és ezzel fertőzési ideje - meghosszabbodik. Az enyhe telet egyre több ízeltlábú éli túl. A két világháború között Magyarországon és a Kárpát-medencében őshonos volt a maláriaszúnyog, amely súlyos megbetegedéseket okozott. Természetes élőhelyének megcsappanása miatt - mocsaras területek lecsapolása - az általa hordozott fertőzés csak néha és behurcolt esetként fordul elő. Az időjárás fokozatos felmelegedésével azonban kedvezhet a rovar újbóli elterjedésének.
A rágcsálók áttelelését is megkönnyíti az enyhe időjárás. Egyes rágcsálók okozta betegségek az árvizek után válnak gyakorivá. A hantavírus fertőzőképes lehet a bőrön át (főként a felsértett helyeken), de a légutakon keresztül is bejut a szervezetbe. A betegség hidegrázással, magas lázzal, agyhártyagyulladás jellegű tünetekkel induló, esetenként halálhoz vezető máj- és veseelégtelenséggel járó fertőzés. Ennek a betegségnek a terjesztésében a rágcsálókon túl további házi kedvencek: hüllők, kétéltűek is nagy szerepet játszanak.

Ivóvíz és élelmiszer-biztonság

Az időjárási katasztrófák és a szélsőséges időjárási helyzetek gyakorisága kiszámíthatatlan. A természeti katasztrófák többnyire emberéletek elvesztésével, sérülésekkel járnak, de vannak közvetett hatásai is. A katasztrófák pénzügyi veszteséggel járnak hajléktalanná vált emberekről kell gondoskodni, biztosítani kell élelmiszert és ivóvizet. Megfelelő higiénés viszonyokat kell teremteni a fertőzésveszélyes körzetekben, hogy elkerülhetők legyenek például a különböző hasmenéssel járó, vagy légzőszervi megbetegedések. A várható gyakoribb áradások rendszeres velejárója az ivóvíz szennyeződése, ami fertőző betegségek terjedéséhez vezethet. A tartósan fennálló hőség különösen az állóvizekben, felszíni víztározókban, mesterséges tavakban növelheti meg az elsősorban bélfertőzést okozó, például a szalmonella baktériumok számát. Súlyosabb esetekben a fertőzések az ivóvízbe és az élelmiszerekbe is bekerülhetnek. A klímaváltozással összefüggésben a legnagyobb élelmiszerbiztonsági problémát az élelmiszer-eredetű megbetegedések jelentik. Az élelmiszerek útján terjedő egyik legismertebb betegség az előbb említett szalmonella, amely Európában az élelmiszerfertőzés 70%-áért felelős. A fertőzés hányással, hasmenéssel, olykor magas lázzal jár. A téli, tavaszi hónapokban a szalmonella - mérgezés viszonylag alacsony, száma az első meleg napokon és nyáron emelkedik drasztikusan. Valószínű, hogy a jövőben a mikrobiális fertőzések, mérgezések okozhatnak gondot és kezelendő problémát.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!