Óvintézkedések

Az extrém, a nagyon erős és az erős sugárzási szinteknél minden esetben indokolt a magas faktorú fényvédő krém, a széles karimájú kalap vagy sapka (a tarkót is elfedő) és a napszemüveg használata. Törekedjünk arra, hogy 11 és 15 óra között csak az előírt időtartamot töltsük a napon. Lehetőség szerint ebben az időszakban tartózkodjunk árnyékban, félárnyékban. A fényvédő krémek gyengítik az UV-B sugárzás hatását. Vásároljunk olyan krémet, amelynek védelme az UV-A-ra is kiterjed. A készítmény fényvédő faktorszáma (SPF . Sun Protection Factor) azt mutatja, hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás időtartama alatt. Ne felejtsük el megizzadás, fürdés és törölközés után újra bekenni magunkat. Azokra a testrészekre, ahol nagyon érzékeny a bőr (orr, ajkak, mell, hajlatok) intenzívebb ápolást biztosítsunk. Fogyasszunk úgynevezett .belső fényvédők.-et: béta karotint, A,- C,- E,- vitaminokat. Ezek erősítik a bőr ellenálló képességét, fontos szerepük van a bőr idő előtti öregedésének megelőzésében. Antioxidáns hatásukkal óvják az egészséges sejteket, védenek a szövetroncsoló szabadgyökök ellen, így megakadályozzák a sejtkárosodást. Általában a sárga színű gyümölcsök és zöldségek (sárgarépa, sütőtök, stb.) tartalmaznak rengeteg béta karotint.

Az erős napsütésben, ha nem viselünk sapkát vagy kalapot könnyen napszúrást kaphatunk. A napszúrás jelei fejfájás, hányinger, általános gyengeség, étvágytalanság, szomjúság. A legfontosabb, hogy minél több folyadékot igyunk, és a következő 2-3 napban maradjunk a hűsben. Ne fogyasszunk alkoholt és koffeint tartalmazó italokat, ezek ugyanis vízhajtók a szervezetünknek éppen a folyadékra van szüksége. Hideg vizes borogatással enyhíthetjük kellemetlen közérzetünket.

Megfontolt, tudatos napozással élvezhetjük a napfény örömeit úgy is, hogy nem veszélyeztetjük egészségünket.

A gyerekek

A gyermekek még fejlődésben vannak, így szervezetük sokkal érzékenyebb a környezeti hatásokra, mint a felnőtteké. Az alapvető élettani funkciók, mint például az immunrendszer, még nem fejlődtek ki teljes mértékben náluk. Az immunrendszer csak körülbelül 12 éves korra alakul ki. A környezeti ártalmak, így az erős UV - sugárzás pedig gátolhatja a normális fejlődést. Ezért a gyerekek napozására megkülönböztetett módon kell figyelnünk. Strandon a gyerekeket megfelelő öltözékkel és legalább 15 faktoros krémmel célszerű óvni az UV - sugárzással szemben. Bőrük még nagyon vékony és érzékeny, így nyáron dél körül akár néhány perc alatt is komolyan leéghetnek. A gyerekek szemének UV átbocsátási képessége jóval nagyobb, mint a felnőtteké, mert retinájuk még kevésbé védett, így próbáljuk meggyőzni őket arról, hogy viseljék a napszemüveget.

Általában a gyermekek sokat és szívesen tartózkodnak a szabadban, így náluk átlagosan hosszú az UV - sugárzásnak való kitettség. Felmérések szerint az emberek átlagban az őket érő UV besugárzás 80 %-át (!) 18 éves koruk előtt kapják. Epidemiológiai felmérések eredményei alapján megállapítható, hogy az öregkori rosszindulatú bőrdaganatok (melanoma és basalioma) kialakulásához hatványozott mértékben járulnak hozzá a gyermekkori, illetőleg fiatalkori leégések alkalmával elszenvedett bőrsérülések. Az UV sugárzás ártalmai ésszerű viselkedéssel elkerülhetőek. Érdemes már kiskorukban megtanítani őket a helyes napozási szokásokra és a fényvédő szerek használatára. 3 éves kor alatti gyermeket ne tegyünk ki közvetlen napsütésnek, 12 hónapos kor alattiakat pedig teljes mértékben óvjuk a naptól. Ruhával, sapkával és napszemüveggel is védjük őket. Kombinált, széles spektrumú (UV-B, UV-A elleni), magas faktorszámú, vízálló napozószerrel másfél óránként kenjük be őket, ne feledkezzünk meg az arcról és a kezekről sem. Vegyük számításba, hogy a nagy felület, mint a víz, a homok vagy a hó visszaveri a napsugarakat és növeli az UV sugárzás erősségét. Tévhit, hogy borús időben kisebb az UV-sérülés kockázata. A felhőtípusok különbözőképpen módosítják a besugárzást. A teljesen zárt felhőzet esetében valóban csökken, de szakadozott felhőzetnél erősödhet az UV-sugárzás.

Fontos információk

Tévhit, hogy csak melegben éghetünk le. A bőr megégéséért az ultraibolya sugárzás, az UV-A és UV-B sugárzás a felelős, míg a meleg érzetet egy másik hullámhosszúságú sugárzás az infravörös sugárzás okozza. Ügyelni kell arra is, míg a szél a meleg hatását jelentősen csökkenti, az UV - sugárzást kevésbé befolyásolja, így hűvös időben is leéghetünk.

A felhők nem minden esetben csökkentik a besugárzás mennyiségét. A felhőzet általában csökkenti a napfény károsító hatását, azonban az UV - sugárzás jelentős része a felhőkön is áthatol. A zárt, összefüggő felhőzet valóban csökkenti az UV - sugárzás dózisát. Teljes borultság esetén, ha a Nap a horizont felett magasan van, az UV-B sugárzás 30%-a éri csak el a földfelszínt. Szakadozott felhőzet és alacsony napállás esetén az UV - sugárzás egy része a felhő éleken visszaverődik, és a talajszintet elérő sugárzás mennyisége jelentősen növekszik. Olykor még árnyékban és félárnyékban is óvatosnak kell lennünk, hiszen az UV - sugárzás egy része közvetlenül a Napból, vagy valamilyen visszaverődő felületről szórt fény formájában ide is behatolhat.

Az UV - sugárzás egy részét a Föld elnyeli, a másik részét visszaveri a levegőbe. A visszatükröződő UV sugárzás mértéke függ a földfelszín fajtájától. A legtermészetesebb felületek, mint a fű, a föld a beeső UV - sugárzásnak kevesebb, mint 10%-át verik vissza. A friss hó képes 80%-ig is visszaverni a fényt. A tengerpartokon a homokról, a házak oldalairól, betonról visszatükröződő fény 25%-kal emeli az UV - sugárzás mértékét. Jelentős fényvisszaverődéssel lehet számolni a vízparton is. A víz a rávetődő fényt akár 90-100 %-ban is visszaverheti, így a sugárzás ereje az eredetinek akár a kétszeresére is növekedhet. Kevesen tudják, hogy a napsugárzás 95%-a hatol be a vízbe, és az UV - sugárzás 3 méter mélyen 50 %-ban jelen van.

Napfényes időben a hegyekben a magasság növekedéssel egyre intenzívebb lesz az UV sugárzás. Szakemberek szerint általában elmondható, hogy minden 1000 méter felett 5-10%-kal emelkedik az UV - sugárzás. Természetesen ezt a változó értéket befolyásolja a felhőzet, a hótakaró minősége és a Nap állása.

A napfénynek, napsugárzásnak nem csak káros, hanem jótékony hatásai is vannak. Napfény nélkül nem lenne élet, szervezetünk nem tudná beszerezni a szükséges D- vitamint és a növények se lennének képesek a fotoszintézisre.

Sokan fényallergiások, azaz az erős napsütéstől, sugárzástól testük fedetlen részén hólyagok, apró piros pöttyök, csalánkiütéshez hasonló feldagadások keletkeznek. Sajnos a fényallergiások az antihisztaminos krémek használatán túl nem sokat tehetnek, kerülniük kell a közvetlen sugárzást.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!