Az UV-sugárzás hatása a bőrre

A bőr öregedése 20%-ban genetikus, 80%-ban fényöregedés. Életünk folyamán a bőrünket érő sugárzás összeadódik. Szervezetünket minél több ideig tettük ki sugárzásnak, idősebb korban annál nagyobb az esélye valamiféle kóros bőrelváltozásnak. Az UV - sugárzásnak azonban nemcsak káros, hanem kedvező hatása is van. Elősegíti az emberi szervezetben a D-vitamin szintézisét. Az átlagos mennyiségű UV - sugárzás, amely normális esetben naponta ér bennünket, nem káros, nem ég tőle le a bőrünk, nem fejlődik ki általa rosszindulatú daganat. Azonban akik sok napfénynek vannak rendszeresen kitéve (például a szabadban dolgozók) bőrük hamarabb öregszik, ráncosabb, barázdáltabb. A napsugárzásnak kitett bőrfelületekre jellemző a mély ráncosodás, értágulatok, pigment foltok és szürkés szarumegvastagodások jelennek meg rajta. Csökken a bőr rugalmassága, vízhiányossá válik, és a feszességet adó kollagén mennyisége is jóval kevesebb lesz. Gyengül a bőr immunrendszere, lassul a bőr megújulása. A sejtek degenerálódnak, fokozódik a szabadgyök . képződés, és ha sérül a DNS- lánc, bőrrák alakulhat ki. Az UV-A sugárzás bizonyos szempontból alattomosabb, mint az UV-B, mert nincs azonnali, látványos hatása, így nem tudjuk mikor kaptunk belőle káros dózist. Amíg bőrünkön égés, bőrpír formájában megérezzük az UV-B hatását, az UV-A rombolását csak évekkel később vesszük észre, amikor bőrünk öregedése hirtelen megindul.

A bőr védekezési mechanizmusa

Bőrünk védelmi rendszert épít fel a napsugárzással szemben, de ez az önvédelmi képesség viszonylag hosszú idő alatt alakul ki és nem nyújt teljes biztonságot. Az UV- sugárzás hatására egyre nagyobb számban kerülnek a hám festéktermelő sejtjei a felsőbb bőrrétegekbe, és a barnás színt adó festékanyag (melatonin) fokozott mennyiségben képződik. A melatonin elnyeli a sugárzást, ezáltal megvédi az alsóbb, érzékenyebb bőrrétegeket. A bőr másik védekezési stratégiája a szaruréteg megvastagodása, amely a bőr ellenálló képességét akár a négyszeresére is növelheti. A szaruréteg elnyeli az UV sugarak egy részét. Az urokaninsav pedig az izzadságban lévő természetes fényvédő anyag, amely folyamatosan termelődik. A bőr védekezésének mértéke egyedfüggő, különböző mértékben képes az alkalmazkodásra.

Bőrdaganatok


A túlzásba vitt, mértéktelen napozás, a barna bőr divatjának való megfelelés erősen növeli a bőrrák kockázatát. Kimutatható tény, hogy az UV - sugárzás és a bőrrák között egyértelmű és szoros kapcsolat áll fenn. A bőrrák kialakulásáért a napsugárzás UV tartománya a felelős, azaz éppen az a tartomány, amely az ózoncsökkenés hatására számottevően növekszik a földfelszínen. A rosszindulatú daganatos betegségek száma az utóbbi időben sajnos jelentősen növekszik, többségük azonban eredményesen gyógyítható, ha időben felismerik.

Sokan úgy gondolják, hogy a vízparton borult időben kisebb a leégés kockázata. Ez azonban nem feltétlenül van így. Borult időben nem félünk attól, hogy leégünk, ezért nem használunk fényvédő krémet, pedig a kumulatív sugárzás tovább növekszik, és a legkisebb mértékű UV besugárzás is hozzájárul a bőrrák kialakulásához. A leggyakoribb rosszindulatú bőrdaganatok a basalioma (alapsejtes bőrrák), a spinalioma (elszarusodó laphámrák) és a melanoma. Ez utóbbi a bőr festéktermelő sejtjeiből, ép területekről vagy már meglévő anyajegyekből indul ki. Korosztálytól függetlenül jelenik meg, színe a világosbarnától a kékes-feketéig lehet. A gyermekkori és a felnőttkori UV - expozíció fontos szerepet játszik mind a festékes, mind a nem festékes bőrdaganatok kialakulásában a későbbi életszakasz során. Fontos kockázati tényező a fiatal, illetve idősebb korban elszenvedett leégés.

A fehérbőrű lakosság között a bőrrák teszi ki a rákos megbetegedések 40%-át. Ausztráliában fordul elő a legtöbb bőrrák szubtrópusi éghajlata, az Antarktisz közelsége és a lakosság érzékeny bőrtípusa miatt. Hazánkban is rohamosan növekszik a bőrrákos esetek száma, 20 év alatt közel duplájára emelkedett a megbetegedések száma.

A bőrrák kockázatának csökkentése

Az első és legkézenfekvőbb lehetőség az, hogy nem visszük túlzásba a napozást és a szoláriumozást. Célszerű nyomon követni a másnapra vonatkozó várható maximális UV - index alakulását és tartsuk be az adott UV - indexhez ajánlott viselkedési formákat. Használjunk fényvédő krémeket, amelyek gyengítik az UV-A és az UV-B hatását. A daganatok korai felismerését elősegíti, ha rendszeresen vizsgáljuk magunkat és bármilyen gyanús jelenséget észlelünk, azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!