Levegőminőség Magyarországon

Hazánk légszennyezettségi állapota nemzetközi összehasonlításban a középmezőnyben foglal helyet. Magyarország a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeit eddig maradéktalanul teljesítette. Városaink levegőminősége az európai városok átlagos levegőminőségnél nem rosszabb. Budapest a közepesen szennyezett nagyvárosok közé tartozik. Az Európai Unió levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos követelményei és támogatási rendszere az ország levegőminőségének javulását biztosíthatja.

A háttér-légszennyezettség

A kén-dioxid légköri háttér koncentrációjának változásai a hazai és az európai kibocsátásban bekövetkezett változásokat tükrözik. Az éves átlagok egy jellemzően csökkenő tendencia után alacsony szinten stabilizálódtak. A nitrogén-dioxid koncentrációjának éves átlagai csökkenő irányzatot mutatnak. A kén- és nitrogén vegyületek nedves ülepedése az elmúlt 6-7 évben enyhén csökkent. A talaj közeli ózon agresszív légszennyező anyag, mely főleg közlekedési kibocsátásokból, légköri folyamatok során keletkezik. Az ózon koncentrációk kontinentális léptékben is növekvő tendenciát mutatnak.

Hazánkban a háttér-koncentrációk nem olyan mértékűek, hogy a mezőgazdasági tevékenységre gyakorolt káros hatásukat ki lehetne mutatni. Újabban csak a növekvő ózon-koncentrációk jelenthetnek káros hatást a növényzetre, melynek éves átlag koncentrációi kissé növekszenek. A szennyező anyagok közül a felszíni ózon esetében a leggyakoribb a levegőminőségi határértékek túllépése. Hasonló problémával küzd több ország a térségben. Szennyezett régiókban fekszenek egyes Nemzeti Parkok és tájvédelmi körzetek, így a Bükki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park egyes részei.

Településeink levegőminősége

A kén-dioxid esetében az éves határértéket meghaladó szennyezettség egyik településen sem fordult elő.

A nitrogén-dioxid szennyezettség változatos képet mutat. Az ideiglenes tűréshatárt is meghaladó átlag Mosonmagyaróváron és Esztergomban volt mérhető. A határérték és a tűréshatár között van Budapest, Győr, Sopron, Szeged és Székesfehérvár levegőszennyezettsége. A határértéket megközelíti Baja, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs és Tatabánya. A felsoroltak között a két legszennyezettebb városban egyértelmű a közlekedés hatása, az átmenő forgalom miatt. Esztergomban a közeli Dorog emissziói is szerepet kapnak. Az erősen szennyezett településeken a közlekedési, lakossági és esetenként az ipari hatások együttesen mutatkoznak meg.

Az ülepedő por esetében Baja, Dunaújváros, Esztergom, Kecskemét, Komárom és Tatabánya porterhelése nagyobb a megengedettnél. Dunaújváros és Tatabánya terhelése jórészt ipari eredetű. A többieknél a közlekedés által felvert porra, ill. más talajfelszíni eredetre lehet következtetni. A szálló por mérések szerint Budapesten és Pécsett jóval a határérték feletti koncentrációk adódtak az 5 éves átlag alapján. Ezek igen jelentős szennyezettséget képviselnek.

A monitorok általában a települések leginkább szennyezett pontjain vannak elhelyezve. Ezek adatait értékeljük az alábbiakban. Budapesten kívül 10 városról vannak folyamatos monitor-adataink 1999-2003 közötti időszakból.

A kén-dioxid koncentráció 5 éves átlaga minden vizsgált városban a határérték alatt volt. Szén-monoxid esetében ugyanez a helyzet, a legszennyezettebb Dorog, az éves határérték felével. A nitrogén-dioxid (NO2) Vácott haladta meg a határértéket, de a tűréshatárt nem. A határértékhez közeli volt az NO2 a fővároson kívül Győrött és Miskolcon. A nitrogén-oxidok (NOx) koncentrációi a határértéket megközelítik Győrött, Komlón, Miskolcon és Vácott. A szálló por (PM10) szennyezettség Komló, Miskolc és Tatabánya esetében meghaladta a tűréshatárt. Eger, Győr, Pécs és Vác szennyezettsége a határérték közelében volt. A városokban mért ózon koncentrációk mindenütt jóval a megengedett koncentráció alatt vannak; Komló, Pécs, Tatabánya a leginkább szennyezett, a jellemző értékek a határérték kb. egyharmadát érik el.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!