A levegőminőség javítása

A légkör elszennyeződése közvetlen egészségi és anyagi károkat is okoz. Az egészségi problémákat nem kell bemutatni azok számára, akik a légúti megbetegedésekben szenvedők egyre népesedő táborába tartoznak. Egyes szennyezőanyagok közvetlenül (korom) vagy közvetve (savas csapadék) kárt okoznak az épületekben és a növényzetben. Bizonyos anyagok a növényekben, így a mezőgazdasági terményekben is felhalmozódnak, ami közvetett egészségi problémákhoz vezet. Néhány szennyező gáz a mezőgazdasági termékeket és erdőket közvetlenül is rongálja, növekedésüket lassítja.

A levegőminőség javítása és általában a környezet megóvása a legtöbb esetben gazdasági érdekekkel ütközik. Ezért nagyon fontos az állami szerepvállalás, számos esetben pedig a nemzetközi összefogás. A nemzetközi környezetvédelmi jog az ún. .soft law. kategóriába tartozik, vagyis a kötelezettségek megvalósítása nem kényszeríthető ki. Ezzel szemben a nemzeti törvények büntetőjogi felelősséget is megállapítanak a környezetkárosítás különböző formái esetén.

A légszennyezettség alakulása nagymértékben függ a nemzetközi és országos környezetvédelmi politikától. Meghatározó azonban a gazdasági folyamatok hatása, mint az energiahordozók struktúrájának változása, a nehézipar leépülése, a lakosság anyagi helyzete következtében megszaporodó gépkocsik, stb.

A levegő szennyezésének legfőbb forrása ma Európában a közúti közlekedés. A technológiák fejlődése ellenére a közlekedésből származó kibocsátás mértéke emelkedik, hiszen a közlekedési igény folyamatosan növekszik. Az állami szerepvállalás területei között megemlíthetjük a tömegközlekedés fejlesztését és népszerűsítését, az üzemanyag-kutatások támogatását, vagy a teherszállítással kapcsolatos fejlesztéseket. A közlekedés az a terület, ahol az egyén a legtöbbet tehet a környezet megóvása érdekében, méghozzá közlekedési szokásainak, ezen belül is főként gépjármű-használati szokásainak változtatásával.

A másik nagy környezetszennyező az ipar - a levegőszennyezés jelentős hányadáért az energiaipar felelős. Energiaforrások felhasználásában egyre inkább a megújuló energiahordozók felé kell fordulnunk, egyrészt a fosszilis lelőhelyek várható kimerülése miatt, másrészt a környezetszennyezés visszafogása érdekében. A tiszta energiahordozók az egyén számára is egyre elérhetőbb távolságba kerülnek (pl. lakóházak fűtés és meleg víz igényének részleges kielégítése napelemek vagy hőszivattyúk felhasználásával, tanyák áramellátása szélturbinák segítségével). Mivel a fosszilis energia manapság még jóval olcsóbb, ezért az állam különféle támogatási rendszerekkel ösztönözheti a lakosságot ezek használatára. Mindezek mellett energiatakarékos életvitellel (pl. passzív energiafelhasználási módszerek alkalmazása az épületekben) minden egyes ember tehet valamit a levegőminőség megóvása érdekében.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!