Fertő-tó, Fertőrákos

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, síkvidéki sóstó. Hosszúsága 35 km, szélessége 7-15 km, Magyarországhoz területének egynegyede tartozik.
Igen sekély vizű tó, vízmélysége átlagosan 50-60 cm, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 cm-t. Jellemző rá a nagymértékű vízszintingadozás, a történelem során többször kiszáradt, utoljára a 19. század '60-as, '70-es éveiben. A víz erősen lúgos és sós, emiatt iszapja gyógyhatású. A vízutánpótlás nagy része a csapadékból származik.

A tó - nevéhez méltóan - fertő állapotban, azaz a feltöltődés előrehaladott fázisában van: felszínének több, mint felét nádasok borítják.

A Fertő-táj nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló. A tavat övező kiterjedt nádasokban elsősorban a nedves, sós talajt kedvelő növényekkel találkozhatunk, amelyek közül számos faj csak itt található meg.
A kiterjedt nádasok és a vízfelület gazdag madárvilágnak ad otthont. Nagy kócsag , vörös- és kanalasgém, nyári lúd ,búbos vöcsök, barna rétihéja, barkóscinege, sitke, kékbegy fészkel itt. A költöző madarak közül sok faj pihen meg és keresi táplálékát ősszel és tavasszal a tó környéki nádasokban, többek között a vetési lúd, halászsas, vándorsólyom, réti- és erdei cankó. A Fertő-tájon fészkelő és átvonuló madárfajok száma együttesen háromszázra tehető.

A tóban harmincféle hal él. Néhány ezek közül: ponty, csuka, kárász, compó, dévérkeszeg, sügér, ezüstös balin, réti csík, süllő, fertői nyurgaponty, garda. A Fertő-tó jótékony hatással van a környék szőlőtermesztésére, mert a nagy vízmennyiség jelentős hőt képes tárolni, ezzel mérsékli környezetének hőmérséklet-ingadozását.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!