Dunakanyar

A magyarországi Duna-szakasz legfestőibb része az Esztergom és Visegrád között elterülő Duna-kanyar. A jégkorszakot követően vájta bele medrét a folyó évek százezrei alatt az itteni vulkáni hegy - ma a Visegrádi- és a bal-parti Börzsöny-hegység - kőzetébe, és alakította ki kettős S-kanyarú völgyét.

Esztergom, a "Dunakanyar gyöngyszeme" műemlékeivel, kincseket rejtő múzeumaival, történelmi levegőjével és tájképi szépségeivel egyedülálló értékünk. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt.

A Várhegyen áll a klasszicista bazilika, Magyarország legnagyobb temploma, Esztergom fő látnivalója. Szent István-szobrától nagyszerű kilátás nyílik a Duna-völgyére, a szomszédos Párkányra és a folyón átívelő, újjáépített Mária Valéria hídra.

Visegrád fő látnivalója a várrendszer, amelyet IV. Béla építtetett az 1250-es években. Károly Róbert ide helyezte át udvarát, Nagy Lajos tovább bővítette az épületrendszert. Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki nagyszerű épületeket emeltetett. A pompás dunakanyari panorámát nyújtó vár helyreállított termeiben történeti kiállítások láthatók.

A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja.

A XIII. századi, ötszintes Salamon-torony Közép-Európa egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt románkori lakótornya, udvara hadijáték-bemutatók színhelye.

A középkori lovagkori tornák, erőpróbák világát idézi a Visegrádi palotajátékok nagy érdeklődéssel kísért három napon át tartó júliusi rendezvénye.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!