Fertő-Hanság Nemzeti Park

Alapítás éve: 1991
Összterület: 33 587 hektár (Ausztriával együtt, ebből a magyarországi terület: 23 587 hektár)
A park részei
Fertő-táj: 12 542 hektár
Dél-Hanság: 4 643 hektár
Észak-Hanság: 4 059 hektár
Tóköz: 1780 hektár
Répce-mente: 563 hektár
További információ: Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Magyarország és Ausztria határán fekszik. A Nemzeti park osztrák részét, az 1992-ben létrehozott, 9500 hektáros Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Parkot 1994-ben kapcsolták össze a 23 587 hektáros magyar területtel. A parkhoz tartozó Fertő-tó és környéke a Világörökség része.
A Fertő és a Hanság egykori hatalmas mocsár- és lápvilága máig fennmaradt területei egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékek menedékhelyei.

A nemzeti parkban három zónát hoztak létre, az IUCN (Természetvédelmi Világszervezet) előírásai szerint. A természeti, vagy natúrzóna a nemzeti park érintetlen, fokozottan védett területeit foglalja magában (magterület), ahol csak minimális emberi tevékenység folyhat. A megőrző zónában továbbra is folyhat hagyományos, természetkímélő gazdálkodás (legeltetés, kaszálás, nádaratás); míg a környező vagy ütköző zónába a part menti részek, települések, a Fertőrákosi-öböl turisztikai szempontból jelentős területei tartoznak, ahol a táj- és környezetvédelmi előírások betartása a legfontosabb.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park különleges élővilágot véd: itt költő és vonuló vízimadarakat, ritka növénytársulásokat, kétéltű- és hüllőfaunát. A megőrző zóna egyes területein a szikes tavak élővilágának visszaállítása érdekében élőhely-rekonstrukció folyik. A Fertő-tó 1979 óta bioszféra rezervátum, a terület madárvilágának védelme érdekében 1989 óta tartozik a Ramsari egyezményhez.

A Fertő Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Az Ausztriába átnyúló részekkel együtt 2001-től a Világörökség része. A 75 négyzet kilométeres tó, és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa. A Fertő tó vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Vizére jellemző a nagyméretű vízszint - ingadozás és a magas sótartalom. Korát mintegy 20 ezer évesre becsülik: a jégkorszak végén, földkéregmozgások során jött létre. Élővilága különleges. Rendszeresen és nagy számban költenek a különleges vízi életmódot folytató madarak. A halállomány jellemző faja a réti csík, a süllő, a csuka és a garda.

A középhegységek meleg kedvelő élővilágának ad otthont a Szárhalmi erdő. Az élőhely - az itt fellelhető növény ritkaságok miatt -fokozott védelmet élvez.

A Fertő délkeleti részén, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród és Fertőújlak határában szikes rétek és legelők találhatók tipikus sótűrő növényzettel. A Fertő-Hanság Nemzeti Park felügyeletével a vidék egyes területein (Nyéki szállás, Újakói-rétek, Cikes) a korábban lecsapolt mocsarak, szikes tavak élővilágának visszaállítása érdekében élőhely-rekonstrukció folyik.

A Fertő egykori "édesanyja" a Hanság. A sekély, édesvízzel borított medence dús vegetációnak adott otthont, ami elhalása után, a vízborítás következtében tőzeg felhalmozódáshoz vezetett. Más - iszapos hordalékkal borított - területeken lápi talajok alakultak ki. A tavak, az időszakos vízborítású lápos és mocsaras területek, valamint az emberi megtelepedésre is alkalmas lápszigetek rendkívül változatos vizes élőhelyek sorozatát alkotják.

A Kapuvári-Hany rekettyefüzes láprétjeiről, égererdejéről volt híres, mely csíkhallal, lápi póccal, vízimadarakkal, mézzel és tüzelővel látta el a hanyi embert. Földje is értékes, már több mint 160 éve bányásszák tőzegkincsét. Kezdetben tüzelőként, napjainkban virágföldként és szennyvíztelepek szűrőberendezéseiben használják fel. Égeresei gazdagok lombfogyasztó rovarokban. A nedves, vizes élőhelyeken bagolylepkék, púposszövők színesítik a helyi életközösségeket. Elevenszülő gyík is található a réteken.

Természetes úton a mosonszentpéteri és bősárkányi földnyelvek választják el a Kapuvári-Hanyt Lébényi-Hanytól. Annak kiszáradó láprétjein gyönyörű kosborok virítanak. Ugyanitt található kornis tárnics, illatos hagyma, buglyos szegfű. Fészkel a túzok és fellelhető a parlagi vipera is. Nyíreseiben fekete harkály fészkel, tölgy-kőris-szil ligeterdeiben pedig a kabasólyom, erdei füles- és macskabagoly talált otthonra. Nádasaiban nyílik a ritka nádiboglárka, a csatornák hinárasaiban pedig békaliliom is található. Nagy vadállományában a szarvas, a vaddisznó a számottevő.
A helyi, vízhez kötött élővilág számára napjainkra mindössze néhány kisebb tó maradt meg: a Király- tó, és a Tóköz tavai (Barbacsi, Kónyi-, Fehértó). E tavaknál a terület bejárása, a madármegfigyelés lehetséges- szakvezető kíséretében.

A Répce menti rétek a Fertő-Hanság Nemzeti Park egyik legszebb részlete Győr-Moson-Sopron és Vas megye határán. A védett terület a Répce Nagygeresdtől Répceszemeréig húzódó szakaszát, az azt övező réteket, valamint a Csáfordjánosfa határában található "Tőzikés" erdőt foglalja magában. Magyarországon a legnagyobb tömegben e tölgy-kőris-szil ligeterdő alját borítja olvadás után a tavaszi tőzike. Az erdő a kijelölt turista útvonalon szabadon látogatható.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!