Hortobágyi Nemzeti Park

Alapítás éve: 1973
Területe: 82 000 ha
Bioszféra rezervátum: 53 000 ha
Ramsari terület: 22 000 ha
(Ramsari egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire)
Világörökség: 75 000 ha (1999)
További információ: Hortobágyi Nemzeti Park honlapja

A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája, területe 82 ezer hektár. A Hortobágyon lévő nemzeti park 4 tájvédelmi körzetből és 19 önálló természetvédelmi területből áll. Vidékén a mai napig fennmaradtak a külterjes állattartás gazdag hagyományai. A nemzeti parkban található szikes mocsarak, valamint az ötezer hektárnyi kiterjedésű halastórendszer növény- és állatvilága fokozott védettséget élvez, egész területe bioszféra rezervátum. A vízi madarak vadászata egész évben tilos! A hortobágyi puszta 1999 óta a Világörökség része.
A Hortobágy története, értékes élővilága, egyedülálló magyar jellegzetességekkel bír. A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Sajátossága a folyók szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával, az erdők kivágásával és a legeltető állattartással alakult ki. A török hódoltság idején elpusztult településekre a pusztarészek nevei emlékeztetnek.
A nemzeti park területe szinte teljesen sík, felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradása formálták. Csak néhol emelkednek ki kisebb halmok, úgynevezett kunhalmok, amelyeket emberek alkottak és hajdanán őrhalmoknak és temetkezési helyeknek használtak.

A Hortobágyi Nemzeti Park állatvilága különösen gazdag. Ürge, fürj, menyét, hermelin, fürj, fogoly, túzok, ugartyúk, szikipacsirta igen jól érzi magát a park területén. A rétek féltett madárritkasága a csíkosfejű nádiposzáta. Az ártéri erdőkben és a puszta belsejében találunk továbbá gémtelepeket, kék vércséket, kerecsensólymokat, parlagi sasokat és pusztai ölyvöket.
A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Hortobágyot az ország legnagyobb .madárszállójának. nevezik, hiszen tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken.
A nyílt vízfelületeken kárókatonák, récék, szárcsák, vöcskök figyelhetők meg, a nádasban pedig bölömbika, nagykócsag, fekete gólya lakik. A Tisza magas partfalaiban költ a jégmadár és a gyurgyalag.

A növények közül ezen a vidéken érzi jól magát a pusztai csenkesz, deres tarackbúza, gyakoriak továbbá a különböző zsályafajok és a ritka és értékes magyar szegfű és macskahere. A löszlegelők uralkodó növényfajai a csillagpázsit, sovány csenkesz és a karcsú perje. Az elszikesedő talajon él a sziki őszirózsa, a sziki kocsord, a pusztai cickafark, veresnadrág csenkesz és a villás boglárka.
A puszta peremén lévő tölgyes erdőkben tavasszal a törpe mandula, a tavaszi csillagvirág és az odvas keltike virágzik. Az erdőkben az elpusztult korhadt fák megfelelő élethelyet biztosítanak a különböző cincérfajoknak. Az erdő lakói az erdei sikló és az erdei fülesbagoly.

A Kilenclyukú híd Hortobágy jelképe, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. Egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között. A híressé vált kőhídnak a folyó két partján lévő ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter. A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte így a felhajtott gulyát, ménest a híd kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a terelő pásztorok, csikósok dolgát.

A Pásztormúzeum a Hortobágy egykori világát, az évszázadok alatt kialakult sajátos pásztorkultúrát, pusztai legeltetést mutatja be. A kiállítás a hortobágyi pásztorokat jellegzetes tevékenységeik közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be.
A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a pásztorélet jellegzetes eszközeit, hangszereit. A Hortobágyi pusztákon találkozhatunk még szürkemarha gulyával, rackanyájjal, mangalicával, magyar félvér lovakkal és jellegzetes baromfifajtákkal.

A Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában és Kézműves udvarában a hortobágyi élővilág gazdagságát bemutató természetrajzi kiállítás, nemzeti parki túrák, erdei iskolák és szakmai programok, oktatóterem, vetítőterem, információs iroda, ajándékbolt várja a látogatókat.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!