Aggteleki Nemzeti Park

Az alapítás éve: 1985
Összterület: 20 170 ha
Bioszféra rezervátum: 20 159 ha, 1979
Világörökség: 1995
További információ: Aggteleki Nemzeti Park honlapja

Az Aggteleki-karszt több mint 20 ezer hektáros területe 1985-től tartozik a nemzeti parkhoz. Az itt található barlangrendszer - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része. A karsztfennsíkok tövében karsztforrások által táplált bővizű, kristály tiszta patakok folynak. Nagyobb források, patakok és vízfolyások: a Jósva-, Tohonya-, Kecső-, Lófej-, Komlós-, Babótkút-, Kopolya-, Kecskekút-, Ménes-források.
A nem karsztos területekről a karsztos területekre érkező víz víznyelőkben tűnik el. Közülük a legnagyobbak az Ördöglyuk, az Acheron, a Bábalyuk, a Bibictöbör, a Ravaszlyuk és a Zomborlyuk.

Az Aggteleki-karsztvidék önálló flóravilágot képvisel az Északi-középhegységben. Az Aggteleki Nemzeti Park ritka növényei, amelyek máshol nem, vagy csak szórványosan fordulnak elő: kakasmandinkó, kárpáti bennszülött ikrásfogasír, a magyarországi növényvilág két védett ritkasága. További jellemző növényfajták a sárga hagyma, a szibériai harangvirág, a szürke gurgolya, a napvirág, a tavaszi hérics, a törpe és tarka nőszirom, a borzas vértő, a szláv kökörcsin, az osztrák pofóka és a tornai vértő.

Az Aggteleki-karszt barlang leghíresebb élőlényei a Baradlában élő vakfutrinka és vakrák, valamint a Vecsembükki-zsombolyból előkerült szálfarkú ízeltlábú és számos denevérfaj. Különös figyelmet érdemel a futócincér, a nagy fenyvescincér és a havasi cincér. A fennsík, főleg a Haragistya töbrei (a bioszféra rezervátum magterülete) adnak életteret az erdélyi kurtaszárnyú szöcskének, halványzöld rétiszöcskének, sötétzöld rétiszöcskének, jajgató rétisáskának és a kerepelő sáskának. Itt fészkel a parlagi és a békászó sas, a kerecsensólyom, a vörös vércse, a darázsölyv és a barnakánya. Ritka fészkelők: a fekete gólya, a kék galamb, az örvös galamb, a füleskuvik, az uhu, a szürke küllő, a fekete harkály, a holló, a vízirigó, a kövirigó. Télen megjelenik a szőlő- és az örvös rigó is.

A rágcsálók legritkább képviselője a kerti pele, de mellette a másik három pelefaj is megtalálható. A legtöbb rágcsálófaj nagy egyedszámban fordul elő. Említésre méltó ragadozók továbbá: a vidra, a borz, a nyuszt, a nyérc és az igen ritka a hermelin. Újabban egyre gyakrabban vándorol a térségben farkas, hiúz és ritkán, de idelátogat a barnamedve is a szomszédos Szlovákiából.

A térségben a természeti értékek mellett olyan régészeti és kultúrtörténeti értékek is találhatók, mint a Rudabánya mellett a 10-12 millió éves előemberlelet (Rudapithecus), a középkori vár- és kolostorromok (Szádvár, Martonyi), a templomépítészet európai szinten is értékes emlékei (Szalonna, Rakacaszend, Tornaszentandrás), kúriák és kastélyok (Tornanádaska, Edelény). Épen megmaradtak a vidéken a falusi parasztporták, házak és az ipartörténeti emlékek. Sajátos népi hagyományok is fellelhetők a településeken. Érdemes ellátogatni a kulturális eseményekre, falunapokra és művészeti hetekre. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében Jósvafő melletti gergéslápai legelőn található hazánk egyetlen hucul ménese.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében változó hosszúságú és időtartamú barlangtúrák tehetők a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlangban. A barlangtúrák során a Baradla-barlang különböző távú és nehézségű szakaszait tekinthetik meg az érdeklődők.
A barlangtúrákon kívül felszíni túrákon is részt vehetnek az idelátogató turisták. A barlangi hangversenyek különlegesen fontos eseményei az egész éves programnak. A koncertek helyszínei: a Baradla-barlang aggteleki Hangversenyterme, illetve a jósvafői Óriások Terme. A kamarazenei hangversenyek helyszíne a Jósvafői református templom.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!