Őrségi Nemzeti Park

Az alapítás éve: 2002
Összterület: 43 933 hektár
Ebből fokozottan védett: 3104 hektár
További információ: Őrségi Nemzeti Park honlapja

A 43 933 hektárnyi nemzeti parkból 3104 hektár fokozottan védett. Ez az ország legnyugatibb vidéke, ahol a népi hagyományok és szokások változatlan formában napjainkig megőrződtek.
A 2002-ben létrehozott Őrségi Nemzeti Park az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy még természet közeli állapotban lévő területeit öleli fel.
Az Őrség hazánk legnyugatibb vidéke. A gyönyörű dombos, völgyes táj, a láprétek, a kristálytiszta vizű források, a változatlan formában megőrzött népi hagyományok és szokások vonzzák ide a látogatókat. A természeti értékekben gazdag táj épületeinek gyönyörű csoportját tekinthetjük meg Szalafőn és Pityerszeren. Az Őrségi Népi Műemlék együttes eredeti helyén és környezetében tekinthető meg. A falvak településszerkezete egyedi képet mutat. Az úgynevezett "szeres" települések "szétszórt" házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Legismertebb lakóháztípusa az úgynevezett "kerítettház". A népi építészet jellegzetes elemei a "szoknyás" fa haranglábak. Legszebb példája a pankaszi zsuppal fedett szoknyás harangláb (1755), valamint a gödörházi fazsindelyes, illetve a kercaszomori boronafalú harangláb. A hajdani Őrségben a kővárak építése nem volt jellemző, ezek szerepét a részben ma is látható, alapjaikban Árpád-kori, erődszerű templomok vették át. Ilyenek az őriszentpéteri, a veleméri, a szőcei, a hegyhátszentjakabi templomok.

A népi mesterségek közül még mindig jellemző a fazekasság, a kosárfonás és a fafaragás. A fazekasság központja Magyarszombatfa- Gödörháza, ahol a mai napig gyakorolják a mesterséget. Idelátogatáskor érdemes megtekinteni a Fazekas Múzeumot és egy kis túrázással a Hampó-völgyön keresztül az országhatárt jelző Hármashatár-követ.

A nemzeti park területének 63 százalékát borítják erdők. Az erdei fenyvesek a térség legjellemzőbb erdőtársulásai, melyeknek jellegzetes növénye a boróka, a szőrös nyír, a korpafüvek, csaknem valamennyi körtike - faj, a hegyi páfrány, a borda páfrány, a fekete- és vörös áfonya, a havasi éger, fenyérgamandor. Hazánkban csak itt fordul elő az avarvirág. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakas mandikó és a ciklámen. A Rába folyó holtágainak legértékesebb fajai a sulyom, a fehér tündérrózsa és a békaliliom. A jégkorszak utáni hűvös klíma maradványtársulásai a tőzegmohás ingó- és dagadó lápok, láprétek. A lápréteken tavasszal a gyapjúsás fajok, szibériai nőszirom, zergeboglár, sárga sásliliom és különböző kosbor fajok virítanak. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhető, hogy az Őrség az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. Igazi ritka gombafajok is megtalálhatók, mint például az Alpokra jellemző nedű- és csigagombák.

Az állatvilág is igen változatos. Hazánk leggazdagabb lepkefaunája él ezen a területen. Nemzetközileg védett, ritka szitakötőfajok is megtalálhatók, ilyenek például a kétcsíkos hegyi szitakötő és a sárga szitakötő. A halak közül kuriózum a dunai ingola. Hasonlóan ritka a kétéltűek között a Vendvidéken élő alpesi gőte. A terület értékes madarai a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő, a tüzesfejű királyka és a sárgafejű királyka. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!