Tavi gyógyhelyek

Balaton

A Balaton hazánk, és Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű állóvize. Hossza 77 km, legnagyobb szélessége 14 km. Területe 598,2 km2, mélysége közepes vízállásnál 3 m, legmélyebb pontján azonban eléri a 10-12 m-t is.

A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legnaposabb hónap általában a június. A legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik.

Maga a tó jelentős hatással van környezete mikroklímájára. A hatalmas víztömeg kiegyenlítő hatással van a levegő hőmérsékletére is, amely nyáron a tó körül enyhébb, ősszel és télen melegebb, tavasszal hűvösebb, mint a tótól távolabb. A vízparton a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti különbség is lényegesen kisebb, mint távolabb.

A víztükör visszaveri a ráeső napfény jelentős részét, emiatt az északi part déli hegyoldalai kiváló szőlőtermő területek.

A tó sekély vizét a nap könnyen átmelegíti, ezért a víz nyári maximális hőmérséklete 28-29 fok is lehet. (A vízhőmérsékletet hivatalosan Siófoknál, egy méter mélységben mérik. Csendes időben közvetlenül a felszínen a víz hőmérséklete ennél több fokkal magasabb, mélyebben pedig alacsonyabb. Nagyobb vihar, hullámzás esetén ezek az értékek kiegyenlítődnek, és a víz "hivatalos" hőmérséklete erősen visszaesik.)

A Balaton a legtöbb télen befagy, a jégréteg vastagsága gyakran 20-30 cm-es is lehet. A jellegzetes rianások, enyhülés idején hosszú hasadások a jégtakarón, erős hangjelenségek mellett, az összehúzódó jégfelület miatt jönnek létre. Megfordítva, fokozódó hideg hatására a jégtakaró kitágul, a lemezek egymásra, illetve a partra torlódnak, és úgynevezett turolás alakul ki, amely megnehezíti a téli sportolást..

A tó térségében az északi, északnyugati szél az uralkodó. A balatoni szélviszonyok általában biztosítják a vízi sportok (vitorlázás, szörf) műveléséhez szükséges feltételeket. A Bakony és a Balaton-felvidék magasabb régióin átbukó északias szelek főn hatásának következménye, hogy az északi part a délinél kissé melegebb és naposabb.

Velencei-tó

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Területe 26 négyzetkilométer, a felület harmada nádassal borított. A napsütés hatására, valamint a sekély, átlagosan 1,5 m-es mélysége miatt Európa egyik legmelegebb tava: a víz hőmérséklete elérheti a 26-28 °C-ot is. A Velencei-tó nátriumban és magnéziumban gazdag, vize felfrissíti és regenerálja a kimerült szervezetet. A fürdésen kívül a reumatikus fájdalmak enyhítésére is alkalmas.

Fertő-tó

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvize. Igen sekély vizű tó, átlagos mélysége csupán 1-1,2 m, emiatt a vízhőmérséklet gyorsan változik. Az Ausztriába átnyúló részekkel együtt 2001-től a Világörökség része lett. A 75 négyzet kilométeres tó, és a Fertő délkeleti területei, a szikes rétek, puszták világa. A Fertő tó vízmélysége átlagosan 50-60 centiméter, a legmélyebb részeken sem haladja meg a 180 centimétert. A kontinentális síkvidéki sós tavak utolsó, legnyugatibb fekvésű képviselője. Sótartalma 33 szorosa a Balatonénak. Vizére jellemző a nagyméretű vízszint - ingadozás és a magas sótartalom. Nyáron fürdőzésre, vízi sportokra kiválóan alkalmas. Hőmérséklete nyaranta nem ritkán eléri a 30 fokot is.

Tisza-tó

A Tisza-tó (régi nevén Kiskörei víztározó) Magyarország legnagyobb mesterséges tava. 1973-ban építették meg a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld jobb vízellátása végett. Feltöltése az 1990-es években fejeződött be, területe így 127 négyzetkilométer lett. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter.
Összesen 43 négyzetkilométernyi sziget található benne.

A tó az utóbbi évtizedekben kedvelt üdülőhely lett. A csapadékszegény, de nyáron meleg és napfényben gazdag éghajlatnak ebben igen nagy szerepe volt.
A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátumot is találhatunk benne.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!