Hidegben bicajozni

Nagyon sokan – nem véletlenül – mikor kerékpározásra gondolnak, egyből a verőfényes napsütés, madárcsicsergés, rövidnadrág és póló, kellemes, 25 fokos hőmérséklet, sík út és szélcsend jut eszükbe. Nos, hát ezek a tökéletesen ideális körülménynek mondhatók. Persze ennyire ritkán állnak egybe a dolgok. Elég, ha kicsit lejjebb (vagy jóval feljebb) megy a hőmérséklet, vagy van egy intenzívebb ellenszelünk, netán jól elázunk… sokaknak máris oda a kerékpározás élménye. Az is igaz, hogy jelentős számban vannak azok, akiket ilyen kis kellemetlenségek nem tudnak elkeseríteni és eltántorítani a kerékpározástól. Azonban ők is (és itt gondolunk a kerékpárosok több mint 90%-ára) nagyjából tavasztól-őszig használják kétkerekűjüket.

Miért is nem használják a téli időben? Latyak, eső, sötét, csúszós út; na és leginkább a hideg az, ami eltántorítja őket. Nem véletlenül, hiszen ha mondjuk autóval közlekedünk (vagy tömegközlekedéssel), akkor fel/beszállunk a járműbe, pár perc után már jobban is érezzük magunkat. Ezzel szemben egy kerékpáron fúj a szél, kimelegedünk, a belélegzett hidegebb levegő sem tesz túl jót. Na igen, de ha tudjuk, megvesszük és használjuk is azokat a ruházatokat, amik ilyenkor ezeket a kellemetlenségeket minimalizálják, akkor a mumusnak hitt téli kerékpározásról kiderül, hogy kevés toleranciával, de mégiscsak élvezhető sporttá válik a hidegebb időkben is.

Lássunk is, miért is fázunk annyira téli időben való bicajozáskor? Na jó, persze, hát azért, mert hideg van… A szervezetünk által termelt hő, a bőrünk felületén levő vékony légréteget szigetelőanyagként használva, megmarad testünk melegen tartására. De mikor haladunk (kerékpárral ugye nem lassan), akkor ez a légréteg folyamatosan cserélődik, a meleg eltávozik bőrünk felületéről, így kihűlünk. Arról nem beszélve, hogyha izzadunk is, az párolog, a párolgás pedig ugye hőt von el környezetétől, ezért a hidegérzet (és a tényleges hűlés) még intenzívebb.

Nagyi pamutkesztyűje és kötött pulcsija remek dolog. Jól jön, ha a lakásban fázunk, az utcán sétálgatva didergünk vagy valami hétköznapi cselekedet közben kell melegen tartani (illetve kihűlni nem hagyni) szervezetünket. Amint egy ilyen pufi cuccot bicajozáshoz használunk, több problémánk is akad. Először is ahhoz, hogy valóban érezzük hatását, több réteget kell magunkra húzni ebből is. Igen ám, de akkor már a mozgásunk korlátozódik, kezünk fogása válik igencsak nehézkessé. Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a ruházatoknak szélálló képessége teljes mértékben elenyésző, ezért ezek be és ki szabad légmozgást engednek, így a pamutszála között levő amúgy jól szigetelő légréteg folyton cserélődik, így – ha nem is ugyanúgy, mint ha nem lenne rajtunk – a kihűlésünk szintén garantált.

Erre vannak az úgynevezett szélálló (windstopper) rendszerek. Ezek olyan speciális anyagból készülő ruházatot jelentenek, melyek mindamellett, hogy a szelet nagyon intenzíven kirekesztik (ezáltal a megtermelt hőt bőrünk közelében tartják), a bőrünk lélegzését mégis szabadon engedik, valamint az izzadtságot kivezetik. Vékony anyagból készülnek, így viselésük igen komfortos és az esőálló képességük is kimagasló.

Tudni kell, hogy mikor testünk elkezd hűlni, automatikus védekező-rendszere beindul, és a hőt elkezdi a belső szervek felé vinni, azaz korlátozni.

Teszi ezt úgy, hogy a külső „részek” vérellátását csökkenti, hogy a belső szerveknek jusson minél több meleg. (Ezért hűlnek ki legelőször a lábujjaink, majd kezeink, végül lábunk és karunk.) Nos, egy windstopper rendszerrel készült kesztyűvel és egy úgynevezett kamáslival (ami egy cipőre húzható szél- és jó esetben vízálló „lábtyűként” kell elképzelni), a két legkritikusabb részünk már meg is van védve.
 
Hasznos, ha kar- és lábmelegítőt is felveszünk öltözetünk alá. Ezek is olyan speciális neoprén anyagok, melyek a testünk által termelt hőt „megkötik”, a szellőzést és a lélegzést mégis biztosítják. Fontos persze, hogy külső ruházatunk is ilyen tulajdonságokkal rendelkezzen; gondolunk itt egy téli kerékpáros kabátra és nadrágra.

Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a kerékpáros maszk nemcsak a szmogtól sajnos elég szennyezett városi (és pollennel szennyezett vidéki) levegő megszűrésére kiváló, hanem ilyenkor télen, a hideg levegő belélegzéséből eredő problémákat is jelentősen lehet velük csökkenteni. A maszk működéséből adódóan tehát belélegzéskor megszűri a külső levegőt a szilárd szennyeződésektől, kilélegzéskor pedig a széndioxidot és a párát a membránján keresztül pillanatok alatt elvezeti. Emellett ugye kerékpározás közben a nagyobb oxigénigény miatt nem elég, ha orrunkon vesszük a levegőt (így orrüregünk jótékony, levegőt melegítő hatása nem érvényesül), hanem a szánkon is kapkodjuk azt. Épp ezért egyből a felső légútba érkező levegő nagyon hideg, ami megbetegedéshez vezethet. A maszknak köszönhetően arcunk által termelt hő szintén kissé megmelegíti a levegőt, így belélegzéskor nem kell a mínuszos levegő miatt aggódnunk. (http://bringaspar.hu/respro-maszkok)

Összességében véve tehát elmondhatjuk, hogy a téli kerékpározás nem igazán ideális számunkra. Viszont azoknak, akiknek muszáj (például futárok), vagy azok, akik fanatikusok, mégis jó, ha ugyan nem kevés pénzt, de mégis szánnak egészségükre. Nemcsak a kerékpározás komfortját növelik ezzel, hanem rövid és hosszú távú egészségüket is óvják így.

Gáspár Tamás, BrinGáspár
 
 


|2012.február 2.
Forrás: meteoline
Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!