Napenergia

A környezetkímélő, megújuló energiaforrások közül a napenergia a legismertebb és a legtöbbet alkalmazott alternatív energiaforrás. A naperőmű a hagyományos erőművekkel ellentétben nem termel szén-dioxidot, így nem járul hozzá a globális felmelegedéshez.
A megújuló napenergia a fosszilis forrásokkal szemben hosszú távon jelent megoldást az emberiség energiaszükségleteinek kielégítésére, hiszen folytonosan, vagy bizonyos gyakorisággal, intenzitással fordul elő a természetben. A napenergia hőenergiává vagy elektromos energiává alakítható. A jellegzetes napenergia hasznosító épületeken nagy üvegfelületek néznek déli irányba, melyeket estére hőszigetelő táblákkal fednek. Az üvegezésen keresztül a fény vastag, nagy hőtároló képességű padlóra és falakra esik, melyek külső felületei szintén hőszigeteltek, így hosszú időn át képesek tárolni az elnyelt hőt. A hőenergia gyűjtése és tárolása napkollektorokkal történik. Ez a berendezés elnyeli a napsugárzás energiáját, hőenergiává alakítja át, majd átadja valamilyen hőhordozó közegnek.

Gyakran keverik össze a napkollektort és a napelemet, de a kettő már csak működési elvéből és felhasználásából eredően sem ugyanaz! A napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. A napelemet elektromos áram termelésére használják. A napelem a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává.

A napenergia egyelőre nem tudja teljes egészében biztosítani a szükséges energiamennyiséget, hiszen a téli hónapokban rövid ideig szolgáltat energiát. Ha teljes fűtésről, áramellátásról nem is, de fűtés- és áram kiegészítésről igenis beszélhetünk. Egy jól méretezett rendszer akár 40%-os megtakarítást is eredményezhet az éves energiaszükségletből. Nyáron igen sok megtakarítást eredményezhet a medence fűtésénél, a légkondi üzemeltetésénél. Tömeges terjedésre akkor számíthatunk, ha a napkollektorok ára legalább tíz éven belül megtérülnének.

A napenergia képezi az alapját csaknem valamennyi természeti folyamatnak, beleértve az emberi életet is. Bőséges, tiszta, szabadon hozzáférhető és mindenütt rendelkezésre álló energiát biztosít. A napenergia maximális kiaknázása szükséges lépés ahhoz, hogy biztosíthassuk a fenntartható energiaellátást és a környezetszennyezéstől megvédjük bolygónkat.

A Nap sugárzó teljesítményének a Földet érő része körülbelül 173 x 1012 kW, amely több ezerszerese az emberiség jelenlegi energiaigényének. Évente olyan mennyiségű energia érkezik a Napból a Földre, amennyit 60 milliárd tonna kőolaj elégetésével nyernénk. Ha ennek csak 1%-át hasznosítanánk, csupán 5%-os hatékonysággal, akkor a világon minden ember annyi energiát fogyaszthatna, mint bármely fejlett ország állampolgára.

Hazánk területén a napfénytartam éves összege átlagosan 1750 és 2050 óra között alakul. Általában a Dél-Alföldön és Baranyában éri el a maximumát a napfénytartam, míg minimuma az Alpokalján és az ország északkeleti részén van.

A napenergia hasznosítás előnyei

  • állandó forrás,
  • csökkenti a fosszilis energiaforrástól való függést,
  • egyszerű működtetés és fenntartás
  • a napenergia megújuló energiaforrás, amíg a Nap létezik, energiája eléri a Földet.
  • a napenergia felhasználása nem jár vízkibocsátással vagy légszennyezéssel,
  • a technika fejlődésével és elterjedésével a napelemek gyártási költsége jelentős mértékben csökken.

A napenergia hasznosításának, így a napelemeknek is rendkívül ígéretes jövőjük van. Azt az energiát, amely az összes Földön található és kitermelhető kőolajkészletekben rejlik, a Nap másfél nap alatt sugározza a Földre. Az emberiség évi energiafogyasztása megfelel 1 óra alatt kibocsátott napsugárzásnak.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!