Hőmérséklet

Alapvetően a napsugárzást elnyelő felszín melegíti a légkört. A légkör saját elnyelése csak csekély melegedést okoz, ezért mondjuk azt, hogy a légkör alulról melegszik fel. Ez a melegedés főként függőleges légáramlásokkal történik. A troposzférában a légkör alulról történő melegedése okozza a hőmérséklet magassággal történő csökkenését. Általános megállapítás, hogy a magasság növekedésével csökken a hőmérséklet. Az átlagos hőmérséklet csökkenés 100 méterenként 0.65 °C, amitől jelentős eltérések adódhatnak.

A troposzférában a hőmérséklet a magassággal általában csökken, előfordul azonban olyan eset, amikor a légkör alsó pár száz méteres rétegében a hőmérséklet a magassággal növekszik. Ez a jelenség az inverzió. Kialakulásának feltétele a szélcsend és a derült, felhőtlen éjszaka. Ekkor a földfelszínről a kisugárzás nagy, emiatt a felszín közelében nagy a lehűlés. Az inverzió a nappali felmelegedés és megerősödő szél hatására a következő nap délelőttjén rendszerint feloszlik.
A talaj menti inverziónál a hőmérséklet egy bizonyos magasságig nő, majd csökkenni kezd. Egy bizonyos határ után, az inverzió felső határának elérése után a hőmérséklet ismét csökkenni kezd.
A hőmérsékleti értékeket a meteorológusok 2 méteres magasságban mérik.

Az időjárás-jelentésekben a hőmérséklettel kapcsolatban gyakorta hallani az alábbi kifejezéseket. Helyes értelmezésüket a következő:

Maximumhőmérséklet: A maximumhőmérséklet az adott időszakban várható vagy már megfigyelt legmagasabb hőmérsékletet jelenti.

Minimumhőmérséklet: A minimumhőmérséklet pedig az adott időszak várható, illetve mért legalacsonyabb hőmérsékletét mutatja.

Napi középhőmérséklet: a hőmérséklet napi középértéke.

Oszd meg a barátaiddal:

Cikkek

x
OLVASD EL!